A kormányzat jövőre kötelezővé tenné a feketemunka bírságolását, igen magas büntetési összegek mellett - derül ki egy friss törvénytervezetből, Egyebek közt szigorítanák a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat is. A kormány a gazdaságfehérítés eddigi irányaiba jól illeszkedően - lásd például ekáer, online kassza, online számlázás - a szürke-, és feketefoglalkoztatást is célkeresztbe helyezné, írja a. A parlament honlapján megjelent, Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere által jegyzett törvénytervezetből ugyanis kiderül, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a feketefoglalkoztatás esetén minden érintett gazdasági szereplőre bírságot szabnának ki, úgy, hogy mellőzésnek nem lenne helye. Továbbá azt is előírnák, hogy a bírságok mértéke mekkora legyen. Ezidáig a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény nem határozott meg ilyen esetekben konkrétan alkalmazandó bírságösszeget - kivéve a külföldi munkavállalók engedély nélküli foglalkoztatásánál (ami viszont nem munkaügyi bírsággal, hanem befizetésre kötelező határozattal járt).
Sokkal súlyosabb bírság járhat a feketemunka miatt
Ez most 600 ezer forint körüli bírságot jelentene, miközben jövőre várhatóan további 10 százalékkal emelkedhet a legkisebb bér. A fizetési kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terhelné ahány foglalkoztatott tekintetében a jogsértést megállapították. Ha az eljárás alá vont cégnél a hatósági ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a bírság összege a foglalkoztatás megkezdésétől, a bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér, vagy munkadíj összege, de legalább a minimálbér kétszerese. Ha a foglalkoztató természetes személy - ideértve az őstermelőt is, - és a munkavállalót nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatja, a munkavállalót érintő bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege a minimálbér fele. Könnyítés, hogy amennyiben a feketén foglalkoztató cég az elmulasztott bejelentési kötelezettségének az eljárás során kitűzött határidőn belül eleget tesz, akkor a kiszabott munkaügyi bírság felét kell csak kifizetni.
Szigorúbb büntetés jár a be nem jelentett dolgozók miatt- HR Portál
Mi több, ha valaki magánszemélyként dolgoztatott embereket feketén, akkor a bírság kiszabása után egy méltányosságra vonatkozó kérelem alapján mérsékelhették a büntetését. Az új szabály már elrettentő erővel bírhat
A beadvány szerint egyaránt büntetnék a feketén, illetve színlelt szerződés keretében foglalkoztató munkaadókat, továbbá azokat is, akik a szerződésben foglalt munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértették. A 44. paragrafus szerint cégméret alapján állapítanák meg a bírságösszeg-határokat. A 2020 január 31-e után kezdődő munkaügyi ellenőrzések nyomán indult eljárásoknál a kötelező büntetési sávok a következőek lennének:
Húsz főnél nagyobb vállalkozás esetén a munkaügyi bírság összege a foglalkoztatás megkezdésétől bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapításáig a kifizetett munkabér, vagy munkadíj kétszerese. Amennyiben ezt az összeget nem tudják megállapítani, akkor legalább a bruttó minimálbér (jelenleg 149 ezer forint) négyszerese.
25 éves átok törik meg: komoly büntetés jön a feketefoglalkoztatás miatt - Portfolio.hu
NAV - Alkalmazottukat bejelentés nélkül foglalkoztatók
Hasonló véleményen van Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is, aki szerint végre valós problémával foglalkozik a kormány, de rosszul. Nem a büntetési tételt, hanem a lebukás esélyét – vagyis az ellenőrök létszámát - kellene növelni, de ennek egyelőre nyoma sincs a módosító javaslatokban – mondta. Palkovics Imre, a MOSZ elnöke viszont üdvözölte a javaslatot. Mint mondta: a megemelt büntetési tétel ugyan nem fogja egyik napról a másikra megoldani a feketefoglalkoztatás problémáját, ám a jelentős visszatartó erővel bírhat.
Vége a potyázásnak, a kormány teljes erejével nekimegy a feketézőknek | 24.hu
Nem jelentette be azonnal a munkavállalót: adóellenőrzést kapott - Adózóna.hu
A kormányzat jövőre kötelezővé tenné a feketemunka bírságolását, igen magas büntetési összegek mellett — írta meg a egy friss törvénytervezet alapján. A Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere által jegyzett törvénytervezetből kiderül, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a feketefoglalkoztatás esetén minden érintett gazdasági szereplőre bírságot szabnának ki, úgy, hogy mellőzésnek nem lenne helye. Továbbá azt is előírnák, hogy a bírságok mértéke mekkora legyen. A beadvány szerint egyaránt büntetnék a feketén, illetve színlelt szerződés keretében foglalkoztató munkaadókat, továbbá azokat is, akik a szerződésben foglalt munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértették. A 44. paragrafus szerint cégméret alapján állapítanák meg a bírságösszeg-határokat. A 2020 január 31-e után kezdődő munkaügyi ellenőrzések nyomán indult eljárásoknál a kötelező büntetési sávok a következőek lennének:
Húsz főnél nagyobb vállalkozás esetén a munkaügyi bírság összege a foglalkoztatás megkezdésétől a bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapításáig a kifizetett munkabér vagy munkadíj kétszerese.
Csak szex és más semmi teljes
Bővül az ellenőrök jogköre is: többek közt a hatóság jogosult lesz a munkahelyen található biztonsági kamerák képfelvételeinek, valamint a be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére és azok lemásolására. Kiemelt kép: iStock
- Szigorúbb büntetés jár a be nem jelentett dolgozók miatt- HR Portál
- 1037 budapest szépvölgyi út 39
- Szeged kereskedő köz 3 5
- Alkonyat: Újhold 2009 teljes film magyarul videa
- Hegesztéstől gyulladt szem kezelése házilag
- Gyagyás gyilkosság teljes film magyarul
- Vállalkozások adózása - ennyit kell adózni a nettó árbevételből - KonyhaKontrolling
- Gipszkarton profil: Obi nyitvatartás nyíregyháza
- Baleset | 24.hu
A hatékonyságnövelésével kapcsolatos javaslatok azonban nem szerepelnek a mostani módosítók között. Márpedig mit sem érnek a fenti szigorítások, ha a munkaügyi ellenőrök nem bukkannak rá a jogsértő vállalkozásokra. Jelenleg viszont mind a munkaadók, mind a szakszervezetek szerint ez a helyzet. A munkaügyi ellenőrök létszámát a kormány ugyanis az utóbbi években oly mértékben lecsökkentette, hogy ha ma ellenőriznének egy céget, akkor legközelebb 84 év múlva jutnának el hozzá ismét. Vagyis a lebukás esélye lényegében egyenlő a nullával, így a cégeknek jobban megéri kockáztatni, mint a magas adóterheket befizetni. A feketemunka visszaszorítására éppen ezért szeptember végén a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) – a munkaerőhiány kezelésének részeként - kidolgozott egy közös javaslatcsomagot. Ebben a munkaügyi ellenőrzési kapacitások növelését javasolták, továbbá azt, hogy az ellenőrzésekbe vonják be a munkaadói és a munkavállalói szervezeteket is.