2018. június 20. 09:55 Múlt-kor
Sok technikai vívmányt tartunk a rómaiak érdemének, azonban a helyzet valójában ennél jóval összetettebb. A római innováció esetében gyakran lehet szó inkább adaptációról, mint eredetiségről. Feltalálók vagy ügyes fejlesztők? Nagy feltalálók helyett érdemesebb lehet úgy tekinteni a rómaiakra, mint koruk Apple-jére: a piacvezető techcég sem az okostelefon, sem a digitálisan letölthető zene, sem a táblagépek feltalálásáért nem felelős, ezek mind léteztek már, mielőtt sikerre vitte volna őket. Amit azonban tett az Apple, az ezeknek a létező koncepcióknak olyan irányokba történő fejlesztése, amelyek korábban nem merültek fel. A rómaiak sokszor ugyanezt tették – vettek egy ötletet, és a következő szintre fejlesztették. A következő oldalakon néhány példával szolgálunk a rómaiak által továbbfejlesztett találmányokra. A rómaiak és az utak
Görög hatások
A római beton
Julius Caesar naptára
Római ostromtechnika
Diocletianus államigazgatása és gazdaságpolitikája
Amit kétségtelenül a rómaiak találtak fel: a könyv
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
Mit adtak nekuenk a romania video
Forrás: Wikimedia Commons Ebből kifolyólag "lehetséges, hogy az ürüléknek az utcákról való eltávolítását előíró rendelkezés végső soron a népesség állandó újrafertőzését biztosította, mivel a városból összegyűjtött hulladékot a település körüli földek trágyázására hasznosították" – magyarázza Mitchell. Veszélyes szósz
A tanulmány szintén megemlíti, hogy a halgalandféreg-peték a római korban meglepően elterjedtek voltak a bronz- és vaskori Európához képest. Mitchell ezt azzal hozza összefüggésbe, hogy birodalom-szerte általánosan ismert és kedvelt volt a garum, e haldarabokból, fűszerekből, sóból és ízesítőkből álló szósz, amely étel-összetevőként és gyógyszerként egyaránt nagy népszerűségnek örvendett római körökben. Kedvelt római csemegék egy második századi mozaikon Forrás: Wikimedia Commons A garum ot nem főzték, hanem a napon erjesztették, és készítése helyéről a kereskedelmi utakon a birodalom minden zugába eljuttatták. Valószínűleg így utaztak a halféreg-peték a garummal mint fertőzés-terjesztő "vektorral".
Mit adtak nekünk a rómaiak? – teszik fel a kérdést gúnyosan a Brian élete című Monty Python klasszikusban, hogy aztán kiderüljön: elég sokat. Íme, öt terület, amire nem is gondolnánk. Könyv
Igen, a nyomtatott könyvet Gutenbergnek köszönhetjük, de magát a lapozható kötetek koncepcióját a rómaiak honosították meg. A lapokból álló kódex ötlete állítólag magától Julius Caesartól ered – amíg hadvezértársai végeláthatatlan, sokszor 6-8 méter hosszú tekercsekre írtak, ő volt az, aki darabokra vágatta és összefűzte a tekercslapokat, megkönnyítve a kívánt információ kikeresését. A kódex a könyv fejlődéstörténetének legfontosabb állomása a nyomtatás feltalálása előtt. Globalizáció
Az ősi út, a Via Appia Antica Rómában
Fotó: 123rf Gazdaságilag összekapcsolt világ, a közösségek közti gyors kommunikáció, a távolság viszonylag gyors leküzdése, vagyis a globalizáció – modern jelenségnek hisszük, pedig ez is római produktum. Nagy birodalmak, hegemóniák a Britanniától Észak-Afrikáig, az Atlanti-óceántól Közel-keletig elterülő, kétezer évvel ezelőtti Római Birodalom előtt is léteztek, de a módszerek, amelyekkel fenntartották és igazgatták a latin impériumot meghatározták a mai globális világ kialakulását is.
Mit adtak nekuenk a romania de
Kezelésnek étrendmódosítást, érvágást, illetve olyan gyógyszereket javasolt, amelyeknek hűtő és szárító hatást tulajdonítottak. E beavatkozások a "négy testnedv" – a fekete epe, a sárga epe, a vér és a nyálka – egyensúlyát voltak hivatottak helyreállítani. Az illat javulhatott
"Az élősködők ókori elterjedését vizsgáló legújabb tanulmányunk azt sugallja, hogy a rómaiak illemhelyei, szennyvízcsatornái és köztisztasági előírásai nem hoztak érdemi javulást a közegészségügy terén" – foglalja össze végezetül Mitchell. "A bélférgek, illetve a testfelszínen élő paraziták – például tetvek – közönséges volta azt mutatja, hogy érdekes módon a római közfürdők is inkább ártottak, mint használtak a közegészség ügyének. Egészségesebbek tehát nem lettek az emberek a római higiéné hatására, viszont az illatuk kétségkívül javulhatott. "
Külön érdekesség, hogy a VR-túrán idegenvezető kalauzol végig kilenc jelentős történelmi emlékhelyet érintve. Ráadásul esténként a Dávid-torony Múzeum fényjátékokkal is várja a közönséget. Aki kíváncsi, most tényleg meg is nézheti, mit adtak Jeruzsálemnek a rómaiak.
Mit adtak nekünk a rómaiak? Hát a bélférget!
E meglepő eredményt Dr. Piers Mitchell és munkatársai, a Cambridge-i Egyetem (Anglia) Régészeti és Antropológiai Tanszékének kutatói hozták nyilvánosságra a Parasitology című folyóirat január 8-i számában. Nem voltak sokkal tisztábbak a barbároknál
Mitchell és kollégái ókori latrinákból és temetkezési helyekről gyűjtött minták, "koprolitok" – megkövesedett székletdarabok –, valamint római kori ásatásokból származó fésűk, textíliák és egyéb leletek tanumányozásából vonták le következtetéseiket. Nemcsak egyes bélparaziták váltak gyakoribbá az itáliai hódítók érkezésével, de a rendszeres fürdőzés kultúrájáról híres rómaiak bizony pont ugyanannyira bolhásak és tetvesek voltak, mint a tisztálkodásra vajmi keveset adó vikingek és középkori európaiak. Egyes régészeti feltárásokból kifejezetten tetvek kifésülésére szolgáló fésűk kerültek elő, és a tetvészkedés mint foglalatosság bizonyára a római kori Európa embereinek mindennapjaihoz tartozott. Egy ostorféreg petéje az ókorból Forrás: Piers Mitchell "A modern kutatás bebizonyította, hogy a vécék használata, a tiszta ivóvíz bevezetése, az utcát elborító ürülék eltávolítása mind csökkenti a fertőző betegségek és az élősködők terjedésének veszélyét.
Rémlik a kérdés a Brian élete című Monthy Python-klasszikusból? Valójában nemcsak a korabeli Júdea, de a mai Európa is sokat köszönhet nekik. Könyv
Igen, a nyomtatott könyvet Gutenbergnek köszönhetjük, de a lapozható köteteket a rómaiak honosították meg. A lapokból álló kódex ötlete állítólag magától Julius Caesartól ered – amíg hadvezértársai végeláthatatlan, sokszor 6-8 méter hosszú tekercsekre írtak, ő volt az, aki darabokra vágatta és összefűzte a tekercslapokat, megkönnyítve a kívánt információ kikeresését. A kódex a könyv fejlődéstörténetének legfontosabb állomása a nyomtatás feltalálása előtt. Globalizáció
Gazdaságilag összekapcsolt világ, a közösségek közti gyors kommunikáció, a távolság viszonylag gyors leküzdése, vagyis a globalizáció – modern jelenségnek hisszük, pedig ez is római produktum. Nagy birodalmak, hegemóniák Britanniától Észak-Afrikáig, az Atlanti-óceántól Közel-keletig elterülő, kétezer évvel ezelőtti Római Birodalom előtt is léteztek, de a módszerek, amelyekkel fenntartották és igazgatták a latin impériumot, meghatározták a mai globális világ kialakulását is.
Mit adtak nekünk a rómaiak? Járj utánna a virtuális valóságban! - Badchicken VR
- Mit adtak nekuenk a romania 2020
- Mit adtak nekünk a rómaiak
- Született feleségek 8 évad 8 rész
- Mit adtak nekuenk a romania 4
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 5 dolog, amire nem is gondolnánk
- Kénport vettek drog helyett, trágyadombba lökték a „dílert”
Ennek alapján azt várnánk, hogy az ürülékkel ki- és szájon át bejutó bélparaziták, mint az ostorféreg vagy az orsóféreg a római hódítás hatására erősen visszaszorultak. Ennek épp az ellenkezője történt; a kérdés az, vajon miért" – töpreng Mitchell. A fürdők a hibásak? A tudós szerint az egyik lehetőség az, hogy éppen a meleg vizű közfürdők segítették elő az élősködő férgek terjedését: "A fürdők némelyikében nem cserélték a vizet túl gyakran, így a felszínén vastag rétegben gyűlt össze a leázott emberi szenny és használt kozmetikum. Nyilvánvaló, hogy nem minden római fürdő mutatott példát tisztaságból. " Római típusú termálfürdő Forrás: Flickr/Alun Salt A tanulmány egy másik lehetséges magyarázatot is felvet, nevezetesen hogy a rómaiak rutinszerűen használtak földjeik trágyázására emberi ürüléket. Modern kísérletek igazolták, hogy bár az emberi széklettel való trágyázás csakugyan növeli a terméshozamot, a benne található féregpeték – hacsak nem komposztálják a használat előtt hosszú hónapokig az értékes végterméket – vígan túlélnek, és a terményekről a gyanútlan fogyasztókba kerülnek.
Az ógörögöknél alapvetőnek számító olívaolaj és a bor előállítási módszereit a rómaiak terjesztették el, így Ibéria területén is ők kezdtek termeszteni olajbogyót, és ők rakták le az alapjait a francia és német borvidékek egy részének is. Nagyon érdekelte őket a távoli vidékek gasztronómiája: nekik köszönhetjük, hogy a barack, a cseresznye, a bors és a csirkehús alapvetővé vált az európai konyhában. Választási rendszer
A ma demokráciának nevezett kormányzási rendszer ugyan Athénból ered, de azt ma minden bizonnyal nem neveznénk annak. Az ógörögök ugyanis sorsolással választották ki tisztségviselőiket, a népakaratot közvetítő képviselőkön alapuló mai választási rendszer elődje a római alkotmányban keresendő. Igaz, náluk még nem minden szavazat volt egyenlő, de ők alakították ki a számos európai országban ma is létező parlamenti felsőház, a szenátus rendszerét is.